Május 1-jén több mint 1300 bringás állt rajthoz a Balaton partján megrendezett BalatonFondo kerékpárversenyen, ahol két különböző táv közül választhattak a versenyzők.
Egyesületünket képviselte:
Molnár Bettina Bojsza Kristóf István Mátyás Homor ÁronVersenyzőink élménybeszámolói:
Betti: Kerékpár sportba először álltam rajthoz. Lassúrajtnál jó helyen voltam és tartottam is a 37 km/ht. Azonban egyből rajt után defektet kaptam. Segítségem volt, de rengeteg időt veszítettem, mire sikerült mindent helyre hozni. Próbáltam ezután minden erőmet összeszedve a legjobb helyen beérni, de kategóriámban csak a 23. helyre tudtam vissza zárkózni a 35-ből. Tapasztalat szerzésnek tökéletes volt és a defektet leszámítva nagyon élveztem a versenyt. Kristóf: Jó helyről indulva. A lassú rajtot követően az él bolyal tartottam. A leghosszabb emelkedő volt a legkritikusabb pont, ahol azt érzetem “most vagy soha”. Végül sikerült az elejében maradni. Majd az elágazásnál egyedül találtam magam a felvezető kocsival, ekkor még nem tudtam, hogy van egy 2 fős szökés majd a hátam mögött érkezett egy 15 fős csapat akikkel együtt értünk be. Jó érezés volt tudni, hogy 20 km-en keresztül én húsztam őket. Kategóriámban a 4. helyen értem be. Abszolútban pedig 13. helyen. Matyi: Teljesen jó volt a szervezés de azért nem olyan, mint egy külföldi Granfondo. Jól éreztem magam, nekem a verseny is csak egy esemény nem az eredmény hanem az élmény számít nekem! Sok bringással beszélgettem. Áron: A csömöri fiatalok az elejétől kemény tempót diktáltak, úgyhogy örültem, hogy a leghosszabb mászás után még az elején tudtam lenni. A Vigántpetendi lejtmenet több szempontból kritikus pont volt. Ezt éreztem a legveszélyesebb szakasznak, egy ennyire keskeny és technikás lejtmenet, amire csak rá tesz a nagy létszámú amatőr mezőny. Sajnos az egyik kanyarban nem sokkal előttem bukott hatalmasat egy Acélvakondos versenyző. Ezt követően pár erős sráccal, köztük a tavalyi AKESZ összetett bajnok Szarvas Balázssal összeálltunk és üldözőbe vettük az előttünk lévő élmezőnyt. A következő 25 kilométeren 46-47km/h-s átlagot forogtunk össze, de ennek ellenére csak megközelíteni sikerült az elejét. Miután elfogytunk az erőnkkel, elengedtük az üldözést és az utolsó 50-60km az 5-6 fős bolyban kellemesen telt. Kicsit csalódott vagyok az eredménnyel, a KK után, ahol láncleesés miatt voltam kénytelen kiállni az élmezőnyből ez a második olyan verseny ahol több szerencsével jobb helyen is zárhattam volna, de sebaj, hosszú még a szezon. Összességében szuper élmény volt a Fondo, örülök, hogy itthon is van lehetőség GrandFondhoz méltó környezetben és hangulatban versenyezni.
