Top Maraton sorozat: Duna Maraton beszámolók

A júliusi versenyről készült versenyzői beszámolókat az alábbiakban közöljük. Magáról a versenyről az alábbi linken osztottunk meg információkat: LINK

A képekért köszönet Mándics Barnának. (forrás: LINK)

Eisemann Robi beszámolója:

Július 9.-én került megrendezésre a Duna maraton, ami a Top maraton sorozat 2. állomása! Csapatunk ismét nagy létszámmal képviseltette magát! 🙂
Nekem ez a pálya, mindig nagy kihívás volt! Idáig! 😉
A rajtot középmezőnyben kezdtük meg Sanyival! Az első aszfaltos emelkedőn szépen haladtunk előre, majd Sanyi elindult nagy tempóba, amit csak egy kicsi ideig tudtam tartani! Terepre érve egész jó pozícióban voltunk, de Sanyi már kikerült a látóteremből! Próbáltam egyenletes tempóban haladni és nagyon figyeltem a frissítésekre! Meglepően jól haladtam, a tavalyi versenyemhez képest! 🙂
Elértem a dobogókői sípályához, ez sosem tartozott a kedvenceim közé! Sikerült jól beosztani az erőmet, így nekivágtam a nem túl hosszú, de annál meredekebb emelkedőnek! A kanyargós egynyomos jó állapotban volt, de a kanyarok elég csúszósak és meredekek voltak! Pár kanyar kivételével feltekertem, ez is sikerült! Frissítés után indulás lefelé! Jó gyors és rázós lefelé következett! Kétszer nagyot kellett mentenem, mert lecsúsztam a jó nyomvonalról és nagy sebességgel gödrösebb, kövesebb terepre érve instabil lett a bringa! Nem sokon múlt, hogy nagyot zakózzak, de sikerült megtartani az egyensúlyomat!
A verseny hátralevő részében is vártak még rövid, de velős emelkedők, így próbáltam tartalékolni a végére is!
A városba beérve már fáradtak voltak a lábaim, de nem görcsöltem, így a célig nyomtam, amennyire bírtam!
A célba egész jó 3:24:25 idővel, a master1 20. helyen értem be! 20 percet javítottam a tavalyi időmhöz képest és jobban is bírtam a távot! 🙂

A Gerecse maraton elmaradt (július 23.), így Dékány Tomiékkal mentem egy országútis kiruccanást Dobogóköre! Még aszfaltom nem mentem oda fel! 🙂 Jól esett, azért hazafelé már elfáradtam és el is áztunk! De a Stop cukiban sütivel pótoltuk az elégetett kalóriákat és kicsit megpihentünk, az eső is elállt! 129 km és majdnem 1500m szint lett a túra vége!

Tapsonyi Sanyi beszámolója:

Ezúttal július második hétvégéjén, 9-én került sor az esztergomi székhelyű Duna Maraton versenyre. Július már az az igazán tikkasztó nyárias idővel tud előrukkolni, ennek megfelelően szokott is lenni némi drukk bennem, hogy ez vajon hogy fog elsülni majd a verseny napján.
Versenyt megelőző hétvégén pályajáráson voltam a csapatból Szilárddal, viszont akkor az előző napi esőzés megtréfált bennünket, így még mielőtt Dobogókőre érhettünk volna, feladni kényszerültünk a pályajárást.
Egy héttel később viszont nem voltak ilyen problémák. Nyoma sem volt azoknak az állapotoknak.
A rajtot Robi mellől kaptam el. A verseny első km-ei csiki-csukis kanyarokkal tarkítottak. Azt követően viszont mindenki szembesülhet Esztergom dombos mivoltával, és ki-ki a maga módján élvezheti azt. 🙂 Nekem ez jól sikerült, sorra nyertem a pozíciókat. Vaskapu felé közeledve már egy homogén környezetben találtam magam. Motiváló volt, hogy a verseny kezdeti fázisában még belátható távolságban volt olimpiai indulónk, Parti Andris is, lévén hogy a középtávot együtt rajtoltatták a hosszúval.
Aztán hogy megint a képességeimet firtassam, jöttek azok a lefelék, ahol utat kellett, hogy engedjek a nálam bátrabban közlekedőknek. Dobogókői sípálya felé tartva több hosszú távú versenyzővel is összefutottam, nekik azért szem előtt kellett tartani, hogy a verseny tartogat számukra egy harmadik karikát is, hogy meglegyen a számukra kiírt táv.
A sípálya melletti cikk-cakk-os felfele ha nem is a legjobban, de azért le lett tudva. Kulacsokat újra feltöltetve folytattam utam a cél felé. Egy hosszas köves lefele következet. Ebben ugyebár nem vagyok jó. Annyira nem, hogy az Elit nő kategória addigi második és harmadik helyezett üdvöskéje is csúnyán hátba csapott ez idő alatt. De hát úgy vagyok ezzel, hogy ami nem megy, azt nem kell erőltetni. Azaz dehogyis nem, de valahogy nem itt akartam összetörni magam. 😀
2016-ban nem versenyeztem ebben a sorozatban, viszont azt megelőzően belém égett, hogy egy szenvedős, árnyéktól mentes füves, legelős domboldal vár majd még ránk, mielőtt a Vaskapunál lévő frissítőpontra vissza fogunk érni. Viszont az időjárásnak köszönhetően ez most nem okozott akkora fejtörést, mint vártam. Említett frissítőpont előtt Parti Andris száguldott el mellettem, majd a hosszútáv abszolút második helyezettje is, Szathmáry Andris személyében. Nekik már szintén csak annyi volt hátra, hogy beérjenek a célba.
A városba leérvén hosszasan a Duna-part melletti kerékpárúton keresztül vezetett az út a célig, itt már esélyem sem volt megfogni bárkit is, de szerencsére nekem sem kellett a mögöttem érkezőkkel foglalkoznom.
Még a Bazilika környékén megittam mindent, ami maradt, és megkezdtem a végső hajrát. A célba a korcsoportom (Master1) 10-ik helyén futottam be, amivel tovább erősíthettem Szilvásváradon elért pozíciómat. A távról Robi is a eddigi legjobb eredményét hozta, ő a 20-ik helyen haladt át a célvonalon.
A csapatból a rövid távon Olívia 2-ik helyen végzett az U19-es kategóriában, míg Zsuzsa Master3-ban az 5-ik helyet szerezte meg. Miklós szintén egy 5-ik helyet szerzett Master4-ben, és neki ennek ellenére még egy bukás is tarkította a versenyét. Szilárd egy 39-ik helyet szerzett a Master2-ben, míg Benyeczkó Jani barátom úgyszintén egy 5-ik helyet hozott össze a Master3-ban. Gratulálok mindegyikőjüknek, ezzel értékes pontokat szereztek az összesítéshez.
A következő nagy verseny majd a Bükk Maraton lesz, majd még elválik, addig is milyen edzésmunkát sikerül letenni az asztalra.