TOP Maraton sorozat: Bükk Maraton

Az augusztus 6-i Top Maraton sorozat 3. versenyének beszámolójával még adósak voltunk, alábbiakban ezt ismertetnénk.
Az egyesület ismét 6 fővel képviselte magát. Bíztató eredmények születtek, ezúttal viszont sajnos Eisemann Robi feladni kényszerült a versenyt egy felütéses defektet követően.
Íme az eredmények:
Tehelné Brányik Zsuzsa: mini táv Master3 1. hely
Gelle Olívia: rövid táv U19 4. hely
Csintalan Miklós: rövid táv Master4 5. hely
Kolozsváry Szilárd: rövid táv Master2 35. hely
Tapsonyi Sándor: közép táv Master1 8. hely
Eisemann Róbert: közép táv Master1 DNF
Eredmények: LINK
Versenykiírás: LINK

A képek Juhász Zsolt munkáját dícsérik. Köszönjük. (LINK)

Robi beszámolója:

Bükk Maraton. Az egyik kedvenc versenyem a Top Maraton sorozatban, így mindig szívesen utazok Felsőtárkányba! Jó formában/állapotban érkeztem, az éjszakám is ennek megfelelő volt! Reggel próbáltam jól időzíteni az étkezésemet, szerintem sikerült is! Összejött csapatunk apraja-nagyja és egy pár fotó még belefért a rajt előtt! Sanyival elég jó helyre sikerült beállni a rajtba, minden adott volt egy jó versenyre! Indulás után megindultunk felfelé a hegyre, Sanyi megint jó tempóval kezdett, egy darabig mentem vele, aztán beálltam inkább saját tempóra! Felérve a hegytetőre, frissítőnél töltettem a kulacsba (meleg volt nagyon)! Indulás lefelé! Imádom! Aztán egy óvatlan pillanatban (észre sem vettem), áthajtottam egy nagyobb szikladarabon, majdnem el is estem! Én megúsztam, de a hátsó kerekem már nem volt ilyen szerencsés! Két helyen is kihasította a külsőmet! Belső nélkül használom a kerekeket, de a tej nem tudta megfogni a szakadásokat! Ez a verseny elúszott, de a „neheze” még csak most következett! 19km-t mentem verseny tempóba, viszont defektes kerékkel vissza kellett mennem a rajt/cél területre! Így tolva kellett még 12km-t teljesítenem! Eleinte nagyon dühített, hogy pont most történik ilyen, mikor jól éreztem magam és a kedvenc pályám is, de a 2 órás séta eloszlatta bennem az indulatokat! Hosszú, nehéz, fárasztó és fájdalmas 2 óra volt! A lábujjaim, meg a bokám megsínylették a hosszú SPD cipőben történő sétát! Kellemes meglepetés volt, hogy rengetegen megálltak hozzám, hogy miben tudnak segíteni, de sajnos ez a helyzet menthetetlen volt! Jól esett az emberek segítőkészsége! A csapat többi tagja, szépen teljesített! Csalódott voltam, de nem hagyom, hogy egy ilyen eset eltántorítson! Jövőre sikerülni fog! Most készülés a Mátra Maratonra! Hajrá Brigetio KSE!

Sanyi beszámolója:

Augusztus első hétvégéjével elérkeztünk a Top Maraton sorozat harmadik állomásához. Ami az egyesületünket illette, a létszám az előző, esztergomi forduló versenyzőiből
állt ismét össze. A verseny rajt-cél területe továbbra is Felsőtárkányon volt, az utazást ezúttal az egyesületből Szilárddal tettünk meg, de csatlakozott hozzánk Benyeczkó Jani
barátunk is, aki idén szintén célul tűzte ki, hogy Master3 kategóriában megpróbál minél előkelőbb helyen végezni, ezért rajthoz áll a sorozat minden állomásán.
Kifejezetten meleg időben volt részünk szombaton, ennek megfelelően nem is mennek olyan pörgősen a dolgok, mint azt korábban vártam. Felsőtárkányba 13 órára érkeztünk meg,
és elsődleges tervünk az lett, hogy rajtcsomagjaink átvételét követően felkeressük szállásunkat, mely a környékbeli falvak egyikén, ezúttal Cserépfaluban volt.
Miklóssal és Zsuzsával még itt módunkban állt találkozni, mi több, ők ha egy kevéssel is, de hamarabb értek ide, mint mi.
Gyors tanakodást követően abban maradtunk, hogy a közös pályabejárást nem erőltetjük, a tikkasztó meleg nem lesz mindegyikőnk barátja ezúttal.
Fél hármat írtunk, mire a szállásunkat elfoglaltuk. 😛 Mire ott tartottunk, hogy visszamegyünk Felsőtárkányba, már 17 órát írtunk. Így egy kicsit át is kellett értékelni a dolgokat. Abban maradtunk, hogy visszamegyünk, ki-ki pályát jár kedve és módja szerint, majd amint végzünk, egy beszélgetés erejéig összefutunk Nagy Sanyával, aki családjával már Felsőtárkányban tartózkodott. Sanya azt a feladatot vállalta magára, hogy a hosszú táv záró bringása lesz a táv első körén vasárnap.
Mire összedobtuk a bringáinkat, már 17:30-at írtunk – bár ezen már a nap történéseit látva cseppet sem lepődtem meg.
Szilárd és Jani a rövid táv egy szakaszát szemelte ki tréningezésre, én viszont úgy döntöttem, hogy a középtáv útvonalának második körét teljesítem, és ha időm engedi, esetleg az első körbe is belekóstolok utána.
Pályabejáráson egy dolog volt szembetűnő. A korábbi években a mászós Völgyfő háznál lévő frissítőpont után volt egy olyan mászós szakasz, mely erősen kimosott szokott lenni a heves esőzéseknek köszönhetően, ezért a mászást jócskán megnehezíti, hogy időnként keresztezni kell ezeket a vályúkat. Ezúttal azonban nem kellett, ugyanis ez rendbe volt téve.
A nagyjából 25km-es kör végére annyi konklúzió marad még, hogy ha a köves lefelékkel nem lesz baj, akkor ez egy abszolválható kör lesz, és inkább csak az első körön kiharcolt pozíció megtartására kell törekedni a verseny napján.
Pályajárás után leültünk Miklósékkal és Sanyával beszélgetni egyet, majd spri volt vissza, a szálláshelyre.
Másnap 8:30-ra mentünk ki verseny helyszínére. Kicsit kapkodósra sikerült a készülődés, aminek köszönhetően csapatfotóra még futotta, de Robival végül úgy döntöttünk, hogy melegítő körre már el sem indulunk.
Ami a versenyt illeti jól alakult minden. A szokásos rituálék a rajtban. Nutrixxion energiaszelet, Nutrend Acceler teljesítményfokozó a rajtot megelőzően. Robival egyetemben sikerült jól robbantanom, és viszonylag hamar abban a közegben találtam magam, melyben a cél már csak a szint tartása lett volna.
De ez most soknak bizonyult. Történt ugyanis, hogy a verseny 45-ik perce körül az első kör legmagasabb pontjához, és ezzel együtt egy rövid, de meredekebb szakaszához értem. Ez engem itt leszállásra késztetett, ugyanis derékkal ezúttal sem bírtam ezt teljesíteni. Ennek eredménye, hogy kb. 15 pozíciót veszítettem el a 2-300m hosszú szakaszon.
Mondjuk ebbe benne volt a végén aztán harmadik helyezett Felnőtt és Master2 kategória dobogósa, akik mindketten a Trek csapatot erősítik. Én azért meg valljuk meg, nem merem még hozzájuk hasonlítani magam. Aztán a kör közben lévő frissítőponton menet közben kértem még egy pohár izós italt, és kezdődhetett a hosszas lefele szakasz.
Nos ezúttal sem ez volt az erősségem, itt még kénytelen voltam fejet hajtani pár rutinosabb sporttársnak.
Kör végén mindként kulacsomat újratöltettem. Tudtam, hogy a hosszas mászások a második körön igénylik a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelt. Így is volt. Völgyfő házi frissítőponton egy újabb kulacs töltést kértem, bár innentől tudtam, hogy nem lesz újabb tervezett megállás. Innentől két sráccal sikerült meccselnem egészen Felsőtárkányig.
Hamar tudatosult bennem, hogy a lefelékben esélyem sincs ellenük. Ha viszont a felfelékre odafigyelek, akkor enyém lehet az előkelőbb pozíció. A faluba egy ejtőzést követően lehet lejutni. Ezt azonban egy enyhébb mászás előzi meg. Ennek tudtában az imént vázoltak szerint jártam el, és a lefelében azon voltam, hogy bevállaljam azt, amit még merek.
Az akciónak meg lett az eredménye, a falu utcáin már nem kellett hátrafelé nézelődnöm.
A célba a számomra előkelő 8-ik helyen érkeztem a Master1 korcsoportban, nem kis meglepetésre 2mp-re a 7-ik helyzettől. Ezzel tovább sikerült javítanom idei formám. Sajnos, mint utólag kiderült, Robi egy felütéses defektet követően feladni kényszerült a versenyt, amivel így értékes pontokat veszített.
A csapatból Zsuzsa a mini táv Master3-ban 5-ik, a rövid táv U19-ben Olívia 4-ik, Miki ‘bá Master4 5-ik, Szilárd a Master2 35-ik pozícióban fejezte be a versenyt. Elmondásuk szerint élvezték a versenyt. Janinak a hőség a megviselte a szervezetét, ő izomgörcsökkel szenvedett. Ennek ellenére az előkelő 7-ik helyen érkezett. Gratulálok mindannyiójuknak, remélem mindegyikünknek sikerül egy jó helyezéssel zárni a sorozatot majd a Mátrában.